ROSPA0033 Gyergyói medence és havasok

Haris (Crex crex)

A haris az egyik olyan madárfaj, amelyet csak nagyon kevesen ismernek. Még a rendszeres természetjárók is csak ritkán találkoznak vele rejtőzködő életformájának köszönhetően. Nyugat- és Közép-EurópábanKelet-Szibériáig, valamint délre a Kaukázus előteréig költ, és Afrika déli részén telel át. A haris a nedves rétek titokzatos, fokozottan védett madara. E madár élőhely igénye jól meghatározható. Kedveli a fajgazdag, természetközeli kaszálókat, réteket, amelyek gazdag rovar táplálékot kínálnak számára. Érzékeny a megfelelő növény-struktúrára és takarásra. Elsősorban a 30-50 cm magasságú nem túl sűrű növényzetet részesíti előnyben.


Békászó sas (Aquila pomarina)

Európa középső és keleti részén honos, telelni Afrikába vonul. Dombvidéki faj, kedveli az öreg, árnyékos, zavartalan erdőket, amelyeket nedved legelők, kaszálók, vagy árterek öveznek. Nálunk márciustól októberig tartózkodik. Rendszeres fészkelő, de csak kis egyedszámban.
Testhossza 60-65 centiméter, szárnyfesztávolsága pedig 135-160 centiméteres, testtömege 1100-2000 gramm közötti. A tojók nagyobbak. Táplálékát kétéltűek, rágcsálók, kistermetű madarak és nagyobb rovarok alkotják.Fára, gallyakból építi fészkét. A fészekalja 2 tojásból áll, melyen 38-40 nap alatt költ ki. A kikelt fiókákról még 55-60 napig a szülők gondoskodnak.

 


 



Szirti sas (Aquila chrysaetos)

 A szirti sas megtalálható Európában, Ázsiában, Észak-Amerikában és Észak-Afrikában, bár manapság nagyon leszűkült az élőhelye. Magashegységekben és hatalmas hegyvidéki erdőségekben költ. Elterjedési területének déli részén állandó, északon (elsősorban a fiatal egyedek) vonuló. Emlősökkel (mezei nyúl, mókus, rágcsálók, stb.), tyúkalakúakkal, döggel táplálkozik. Sokoldalú vadász, magasan vitorlázik vagy alacsonyan száll, hogy héja módjára lepje meg zsákmányát. Hatalmas fészkét idős fára vagy sziklaperemre rakja, ezt a következő költéskor is elfoglalja, ha nem zavarják. Testhossza 80-93 centiméter, szárnyfesztávolsága 190-220 centiméter, testtömege 3-6,7 kilogramm. Tollazata barna, a tollak vége szürkés; a fiatalok farka fehér, sötét végszalaggal, szárnyukon is van kevés fehér szín. Lábai hosszúak és vastagok, melyek hosszú, éles karmokban végződnek. Csőre nagy, horgas és erős.

 Uráli bagoly (Strix uraliensis)

 Idős, lápokkal borított boreális erdők lakója, többnyire nyílt vizek, tisztások vagy mezők közelében el. Egyike a legnagyobb baglyoknak. Hossza 65–68, szárnyfesztávolsága 103-124 cm. Főleg erdei egereket, kisebb mértékben békákat és rovarokat fogyaszt, de sokféle madarakat akár más bagolyfajokat is eszik. Kettétört, kürtőszerű fatörzsben, odúban, elhagyott ragadozómadarak fészkében költ.


 





Siketfajd (Tetrao urogallus)

A mérsékelt boreális területek középhegységeinek fenyveseire jellemző. A hím akár a 86 cm magasságot is elérheti, 125 centiméteres szárnyfesztávolsággal, a súlya pedig kb. 4 kg. A tojók ennél sokkal kisebbek. A kakasok színe szürkésfekete, a tojóké vöröses barna. Leginkább a fenyőerdőket kedveli, ahol magvakkal és erdei gyümölccsel, mint például áfonyával táplálkozik, de, ha a körülmények kedvezőek, az ültetvényeken is előfordul. A siketfajd a földön, gyakran a fák tövében fészkel, a tojó általában 5-8 tojást rak le. A kakas nagyon agresszív és megvédi a területét- akár nagytestű emlősöket, sőt az embert is megtámadhatja, ha úgy érzi, hogy veszélyben van.






 Térkép


































GALÉRIA | GIS TÉRKÉP | HASZNOS OLDALAK | KAPCSOLAT

Ez a weboldal a Kommunikációs és Társadalom Információs Minisztérium anyagi támogatásával jött létre az "Ismereten Alapuló Gazdaság" pályázat keretén belül.
”Pentru informaţii detaliate despre celelalte programe cofinanţate de Uniunea Europeană, vă invităm să vizitaţi www.fonduri-ue.ro”.